Szent Ágoston plébániatemplom

Neve személynévből alakult magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű. A puszta előtag arra utal, hogy a török hódítás korában sokáig lakatlan volt. Árpád-kori település Pest megyében, a Kőrösi út mellett. Első említése IV. László király 1274-ben, majd 1280. évi oklevelében „Och” néven történik (Pótharasztja mellett). Az 1280-ban kelt oklevélben Kún László András fia Miklós comes fiának, lőrincnek adományozta Tördemiccel egyetemben. 1384-ben Mária királynőtől csütörtöki napokra hetivásár jogot kap, ezzel mezővárosi jogot nyert. Zsigmond király 1415-ben a némai Kolos családnak adományozta. 1280-ban IV. László apródjának, Igmánd nembeli András fia Miklósnak adományozza többek között „Och” birtokát. Zsigmond király Némai Kolus /dictus/ Jakab fiainak Ambrusnak és Jeromosnak adja új adományozás címén többek között „Wach” birtokát 1415-ban. I. Ulászló király pedig ugyanennek a családnak és sápi Harcsa Pálnak adta 1440-ben. A XVI. században a hódoltság elején még népes, portaszáma 1552-ben 40. A török összeírás szerint 1559-ben 58 ház után adózik, Mossóczy püspök regestrumában 25 és fél portás hely, 62 forint dézsmával. A hosszú hadjárat azután évszázadokra elsöpörte. Lakosai hosszú bolyongás után, 1666-ban papjuk vezetésésvel - Abdi budai defterdár engedélye alapján - beköltöztek Nagykőrösre. Területét előbb Nagykőrös bérli pusztaként, de 1701-ben már Kecskemét bérletében van. Az 1620-as években Bosnyák Tamás füleki várkapitány volt a földesura, aki leányának, Zsófiának, férjezett Balassa Imrénének adta hozományul, ő pedig 1683 körül Judit leányának, br. Koháry István nejének. Így jutott a XIX. század első felében a Koháry-Koburg hercegek birtokába. Ferdinánd herceg 1834-ben házi kezelésbe vétette, és ekkor kezdett benépesedni. 1773-1777 között önálló községgé alakult. Neve 1892-ig az ősi Vacs, de ekkor kapta a mai nevét: Pusztavacs, most is Pest megyében.

A XV. század elején 1440 körül épült templomának tornya még ma is fennáll, mint műemlék rom. Középkori egyházi történetét homály fedi. Abból, hogy papja 1652-ben a református Kőrösre költözött a falu lakóival együtt, joggal feltételezhetjük, hogy ez a pap kálvinista volt, bár nem szerepel semmiféle egykorú feljegyzésben. Templomából ma a kb. 12 méter magas, alul téglából, felül kőből épült vaskos torony áll, amelyhez csatlakozik az északi fal 6 m magas, de lejtősödő és 5 m hosszú romja. A keletelt templom gótikus stílust mutat. A romok mind a II. József-féle térképen, mind Balla 1793. évi térképén jelezve vannak. 1834-ben a puszta két részből állott, melyek közül Alsóvacs egyházilag Örkényhez, Felsővacs pedig Irsához tartozott. 1884-ben Koháry-Koburg Fülöp gotai herceg az uradalom középpontjában új templomot építetett, mások szerint a templom 1860 körül épült. Tornyát csak 1900-ban építették fel. 1946-ban és 1968-ban renoválták. Titulusa: Szent Ágoston.

A torony aljában lévő Krisztus-corpus az edelényi Koburg-kastély kápolnájából való, értékes művészi alkotás. A községnek a törökök alatt papja és temploma is volt, hiszen a budai szandzsák 1559. évi összeírása szerint Máté nevű papja meghalt. Így feltételezhetően plébániája is volt. Coburg herceg a templomépítés alkalmával, 1885-ben önálló lelkészséget is alapított Vacson. Historia Domusa 1885-ban kezdődik. A plébánia épületét 1885-ben emelték, melyet 1945-ben, tetőzetét pedig 1979-ben renoválták. A plébániának XIX. századi eredetű könyvtára van. A Rákóczi-telepi kápolna 1911-ben épült, Szent Anna tiszteletére.